Az ajurvda sz jelentse: az "let tudomnya" (ayur: let, veda: tuds). Az ajurvda egy tbb mint 4000 ves gygyszati rendszer, melyet Indiban, Sri Lankn s Neplban hasznltak, de gygyt s egszsgmegrz rendszerknt a vilg szmos orszgban ismerik, s egyre tbben alkalmazzk.
India si szanszkrit nyelv rsai, a Vdk nemcsak a filozfia krdseit taglaljk, hanem abban is segtenek, hogy egsz letnkn t megrizhessk egszsgnket s harmninkat.
Az eredeti Ajurvda-rs idszmtsunk eltti els vezredben keletkezett az Indus vlgyben s szerzje Charaka Samhita volt. Az orvostudomnyrl szl tanulmny szanszkrit nyelven rdott.
Az ajurvda tarts hatsa a nem indo-eurpai trsgre az ie. VI. szzadban a Buddhizmus felemelkedsvel s elterjedsvel kezddtt el. A Buddha szerzetesek eljuttattk az ajurvda tanait Knba, Tibetbe, Koreba, Mongliba s Sri Lankra, ahol mly hatst gyakorolt a helyi gygyszati rendszerekre.
Mostanban, az ie. 1000 krnykn keletkezett Susruta Samhita szveg nmet nyelv fordtsnak ksznheten, az ajurvda hozzjrulhatott a modern orvostudomny s plasztikai sebszet fejldshez. A Susruta 8 f gra osztja az ajurvda tudomnyt: ltalnos orvosls - egszsgmegrzs, sebszet, fl-orr-ggszet s szemszet, toxikolgia, pszichitria, gyermekgygyszat, belgygyszat, szexolgia s szaporodstan.
A Himalaya gygyszercg -1930 ta- tvzi az ajurvda tapasztalatait s a modern orvostudomny mdszereit, annak rdekben, hogy az ajurvda tudsra alapozva hatkony s tudomnyosan igazolt nvnyi alapanyag termkeket hozzon ltre.